Navigáció

Tartalom

Dunatőkés (Dunajský Klátov) Csallóköz középső részének északi peremén fekszik az 507 számú országút (Galánta - Dunaszerdahely) mentén cca 8 km távolságra Dunaszerdahelytől (Dunajská Streda), Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) és Pozsonyeperjes (Jahodná) között. Csallóköz a Dunamenti síkság része, a község tengerszint feletti magassága 112-114 m. A községet átszeli a Kis Duna jobboldali ága, amely a község után kapta a nevét: Tőkési ág. Vizének tisztasága, gazdag növény- és állatvilága egyediségére való tekintettel védettséget élvez és az 306 hektárnyi területen 1993-ban nemzeti védett területté lett nyilvánítva. A második vízfolyás, amely nagy hatással bír a község jellegére a Tőkési kanális, amely keresztül folyik a község területén és a község határában ömlik a Tőkési ágba. A Tőkési ágon, közvetlenül a kanális beömlése alatt található a régió egyik nevezetessége a Tőkési vízimalomom (képe a weboldal fejlécén található), mint az utolsó megmaradt malom a Kis Duna és a Tőkési ág mentén a múltban működő vízimalmok közül. Maga a malom 1982-ben nemzeti kultúrális-műszaki emlékké lett nyilvánítva, a dunaszerdahelyi Csallóközi múzeum gondozásában. A malom és a Tőkési ág környező területe 2016-ban az EÚ támogatásoknak köszönhetően nagyszabású rekonstrukción esett át, amely jelentősen hozzájárult a régió turisztikai attraktivitásának a növeléséhez.

Első írásos említés a községről 1392-ből származik, ahol a község neve mint "Thekues" szerepel, mint a "tőke" "tőkés" szó latinosított változata és nagy valószínűséggel a Kis Duna menti erdőségekre, fakitermelésre utal. A község gazdag történelmének a legújabb fejezete 1960-ban kezdődött, mikor közel 30 év után a község újból önállósodott.

Dunatőkés a dunaszerdahelyi járás (nagyszombati kerület) kisebb települései közé tartozik. A község kataszter területe 4,57 km2, lakósainak száma 690 (2017 évi adat). Az utolsó népszámlálás szerint a község lakóinak túlnyomó hányada (több mint 80%-a) magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A község infrastrukturális fejlettsége hasonló a régió többi községéhez: gáz- és vízvezeték, kábeltelevízió, elérhető a szélessávú internet, a közterületek monitorok megfigyelés alatt állnak. A községben magyar tanítási nyelvű óvoda működik, az iskolaköteles gyerekek a szomszédos eperjesi alapiskolát látogatják. A posta szolgálatot is az eperjesi postahivatal látja el (irányítószám 93021). A községben működő társadalmi szervezetek közül említést érdemel az önkéntes tűzoltók egyesülete (alapítva 1917-ben) és a nyugdíjasok klubja.

A község legrégibb épülete az 1927-ben épített Szűz Mária születése kápolna, a római katolikus templom a múlt század 90-es éveiben épült - 2001 január 13-án lett felszentelve. Századunk első évtizedében megkezdődött intenzív építkezéseknek köszönhetően 2004-től a községben 60 új lakás lett felépítve. Az Új lakótelep térségben épített bérlakások és kulcsra épített családi házak lakóo ill. tulajdonosai gyarapították a község lakóinak a számát.

A községben a munkanélküliek aránya az országos átlag alatt van. A munkaképes lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságban, ill. a feldolgozó iparban dolgozik a községben, ill. a közelben működő vállalatok alkalmazásában. Aránylag nagy csoportot alkotnak a kisiparosok és a kézművesek, többen ingáznak a munka után a közeli városokban.

Dunatőkés fekvése kitűnő alkalmakat kínál a vidéki életmód kedvelőinek és az egészséges szabadidő aktivitások kedvelőinek. A vízimalom és Tőkési ág kedvelt célja a természetkedvelő kirándulásoknak és a műszaki hagyományok tisztelőinek. Dunatőkés Község tagja a „Tőkési ág kistérség” és a „MAS – víziparadicsom” társulásoknak, amelyek közvetítésével a térség népszerűsítésén kívül értékes információkat is szolgáltatnak az arra érdeklődőknek (kerékpárutak, vízi közlekedés és búvárkodás lehetőségei és feltételei stb.). A község és környékének a látogatói számára szállási és étkezési lehetőségek vannak biztosítva, esetleges hozzáadott szolgáltatásokkal (sporttelep, sportcsarnok, lovaglótelep, halastó stb.)